A karma

Senki sem beszélhet karmáról, amíg egy hatás pusztán úgy lép fel, ahogy a melegítő napsugár esetében láttuk, amikor az egy fémlapot melegít fel. Okozatiság ugyan itt is fennáll, de az ok és a hatás közötti összefüggéssel sose jutnánk el a karma fogalmához, ha csak ezen a téren beszélnénk karmáról. Nem beszélhetünk tehát karmáról, ha pusztán egy okozat vagy hatás áll egy okkal összefüggésben. Tovább mehetünk azonban, hogy az ok és okozat közti összefüggésről valamivel magasabb rendű fogalmat alkossunk. Ha például van egy íjunk, és ezt megfeszítjük, majd kilövünk vele egy nyilat, akkor az íj megfeszülése révén egy hatás vagy okozat következik be. A kilőtt nyílnak ezt a hatását és a kiváltó okkal való összefüggését mégis éppoly kevéssé szabad a "karma" kifejezéssel illetnünk, ahogy arra az előbbiekben már utaltunk. Ha azonban a folyamat során egy másik dolgot is megfigyelünk, bizonyos fokig mégis közelebb jutunk a karmához, jóllehet a karmafogalmat még mindig nem érjük el, éspedig annak a meggondolásáról van szó, hogy az íj a gyakori kifeszítés miatt idővel meglazul. Így azáltal, amit az íj tesz, ami vele történik, nemcsak egy olyan hatás áll be, ami kifelé nyilvánul meg, hanem egy olyan hatás is bekövetkezik, ami visszairányul az íjra. Az íj folyamatos feszítésével magával az íjjal történik valami. Az a valami tehát, ami a feszítés révén történik, az íjra hat vissza. Egy olyan hatás keletkezik, mely arra a tárgyra hat vissza, ami a hatást maga okozta. Ez viszont már a karma fogalmába tartozik.

A karmával kapcsolatban beszélhetünk e fogalom jelentőségéről az egyes egyén, az individuum és az egész emberiség szempontjából, a Földön belüli hatásairól és a földöntúliakról, találtunk még valamit, amit világkarmának nevezhetnénk. Így megtaláltuk a karmatörvényt, melyet az ok és a hatás, illetve az okozat összefüggései törvényének nevezhetnénk, de úgy, hogy a hatás ismét az okra üt vissza, s e visszaütés során a szóban forgó lény ugyanaz marad. Ezt a karmikus törvényszerűséget a világon mindenütt megtaláljuk. Sejtjük tehát, hogy a karma a legkülönbözőbb területeken és a legkülönbözőbb módokon nyilvánul meg. És azt is sejtjük, hogy a különböző karmikus áramlatok hogyan keresztezik egymást létezik személyes karma, az emberiség karmája, a földi karma, a világkarma és így tovább, s hogy e törvények épp ezáltal lesznek számunkra tájékoztatók, azaz olyanok, melyekre az élet megértéséhez szükségünk van. Az élet pedig egyes részleteiben csak úgy érthető meg, ha képesek vagyunk megtalálni a legkülönbözőbb karmikus áramlatok kölcsönhatását .